Nemzetközi pénznemek: Gyakorlati kalauz magyar olvasóknak

Napjaink összefüggő világában a valuták ismerete többé nem csak a pénzügyi szakemberek privilégiuma. Ha vakációt tervezünk, interneten keresztül veszünk külföldi e-shopokban, vagy csupán szeretnénk értelmezni a gazdasági fejleményeket, a különböző valuták ismerete létfontosságú.

Magyarország esetében, amely az EU részeként erősen bekapcsolódott a nemzetközi pénzügyi életbe, rendkívül lényeges, hogy lakói képben legyenek a régió és a világ meghatározó fizetőeszközeivel.

A forint piaci értéke rendszeresen módosul, és ez azonnal kihat napi rutinunkra. Az üzemanyag költsége, az importált termékek díja, bizony még a nyaralásunk kiadásai is kapcsolódik ahhoz, milyen pozícióban van a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.

Az alábbiakban áttekintjük a magyar forint aktuális állapotát, valamint megismerkedünk a szomszédos országok és néhány fontos világvaluta tulajdonságaival, hogy alaposabban megismerhessük a pénzügyi világ működését.

A magyar forint (HUF)

A magyar forint az 1946-os év augusztusában váltotta fel a pengőt, amely a történelem egyik legsúlyosabb hiperinflációjának áldozata lett. A forint megnevezést a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról örökölte, amely egykor széles körben elterjedt volt Európában, és Magyarországon is keringett.

Jelenleg 200, 500, 1.000, 2.000, 5.000, 10.000 és 20.000 forintos címletek vannak forgalomban, valamint 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos fémpénzek. A bankjegyeken magyar történelmi személyiségek, monarchák és államférfiak képmásai találhatók, a másik oldalon pedig jelentős magyar építészeti örökség találhatók.

Az elmúlt időszakban a forint árfolyama jelentős volatilitást tapasztalhatunk. Az euróval szembeni paritás általában 360 és 420 forint között változik, bár voltak időszakok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig tipikusan 330 és 380 forint közötti tartományban mozog.

Az eurócsatlakozás már évek óta aktuális, azonban konkrét céldátum még nincs kijelölve. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti követelmények beteljesítése és a megfelelő pénzügyi egyensúly elérése komoly feladatot jelent.

Szomszédos és regionális valuták

Román lej (RON)

A román lej a hazánkkal határos Románia nemzeti valutája. A « lej » szó az oroszlán szót jelenti románul, amely a holland leeuwendaalder fizetőeszközből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ös évben implementálták, amikor a régi lejt tízezresével váltották át az új lejre a folyamatos infláció miatt.

Egyetlen román lej jelenleg körülbelül 75-85 forintot ér, bár ez az árfolyam természetesen változik. Románia és Magyarország között jelentős gazdasági kapcsolatok jöttek létre az elmúlt deceniumokban.

Számos hazai vállalat üzemel Romániában, és fordítva is, így a két ország közötti üzleti forgalom és munkaerő-áramlás miatt sokan találkoznak a lejjel. A romániai magyarság számára pedig hétköznapi pénznem.

Románia is az Európai Unió része, és célkitűzései szerint 2029-ben szeretné bevezetni az euro devizát.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos fizetőeszköze, amely az ország 1993-as önállóvá válásakor született meg Csehszlovákia feloszlása után.

A korona névből is látszik, hogy történelmi múltja van a k.u.k. időszakba nyúlnak vissza.

Egyetlen cseh korona értéke kb. 16 és 18 forint között ingadozik. Csehország közgazdasága az egyik legerősebb a régióban, ami a korona stabilitásában is tükröződik.

A cseh valuta viszonylag erős és előre jelezhető, ami mert, hogy az ország export által hajtott gazdasággal rendelkezik, jelentős német befektetésekkel és modern autóipari szektorral.

Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a « száztornyú város » évente százezer feletti magyar utazót invitál.

A kis távolság, a kulturális rokonság és a V4-es kooperáció mind hozzájárulnak a két ország erős gazdasági kötelékeihez.

Érdemes megemlíteni, hogy habár Csehország megfelel az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, az ország jelenleg nem tervezi a közeljövőben az euróra való áttérést, elsősorban politikai és gazdasági okokból.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty eredete a tizennegyedik századig vezethető vissza, amikor is az arany jelentésű « złoto » szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzése után, amikor tízezer régi zlotyt váltottak egyetlen új zlotyra.

A zloty értéke jellemzően 95 és 110 forint között ingadozik. Lengyelország az Európai Unió egyik legfontosabb tagországa, komoly gazdasági potenciállal.

A V4-es együttműködés keretében (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) a négy ország szorosan együttműködik gazdasági és politikai kérdésekben.

A magyar-lengyel gazdasági relációk {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég tért be Lengyelországban.

A zloty viszonylag stabil valuta, bár természetesen válaszol a nemzetközi gazdasági módosulásokra.

Lengyelország szintúgy nem vezette be az euróvalutát, annak ellenére, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor ígérte ennek jövőbeli megvalósítását. Az ország kitart saját pénzügypolitikájának folytatásához. Ha érdekli a téma a lengyel valuta, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/the-polish-zloty/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.

Ukrán hrivnya (UAH)

Az ukrán hrivnya 1996-ban lépett helyébe az ukrán kupont, amely átmeneti valutaként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A « hrivnya » név egy középkori mértékegységből származik, amelyet ezüst- és aranymeghatározásra használtak.

A hrivnya kurzusa az elmúlt években drasztikus módosulásokon esett át. A kétezertizennégyes fejlemények után, majd főleg a 2022-es háborús helyzet miatt a valuta drasztikus gyengülésen esett át.

Napjainkban egy hrivnya hozzávetőleg kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az kurzus igen instabil a geopolitikai körülmények miatt.

Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok megvannak, kiváltképp a Kárpátalján élő magyar közösség miatt.

A gazdasági kapcsolatok is számottevőek voltak a konfliktus kezdete előtt. Az ukrán nemzetgazdaság aktuális pozíciója súlyos problémákkal küzdő, és a hrivnya stabilitása nagymértékben függ a nemzetközi segélyektől és a geopolitikai helyzet alakulásától.

Az ukrán központi bank törekszik a valuta szilárdságának fenntartásáért a nehéz helyzet ellenére.

Világvaluták

Svéd korona (SEK)

A svéd korona Svédország nemzeti valutája 1873 óta, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében hozták forgalomba. Svédország gazdasága állandó és előrehaladott, amelyet innováció, szilárd szociális rendszer és sikeres nemzetközi cégek határoznak meg.

1 SEK jelenleg nagyjából 35 és 40 forintot ér. Svédország habár az Európai Unió tagállama, de népszavazással elutasította az euró bevezetését 2003-ban, és azóta fenntartotta saját pénznemét.

Ez biztosítja az ország számára, hogy független monetáris politikát működtessen, amely alkalmazkodóbban tud reagálni a hazai gazdaság szükségleteire.

A svéd út, amely összehozza a piacgazdaságot az kiterjedt szociális hálóval, globálisan elismert és elismerés. Ez a szilárdság visszaköszön a koronában is, amely a leghitelesebb európai valuta.

Rengeteg magyar állampolgár is találkozik a svéd koronával, bármely IKEA bevásárlásról, svédországi dolgozásról vagy turistaként való látogatásról.

Izraeli sékel (ILS)

Az izraeli új sékel 1985-ben implementálták a súlyos infláció megfékezésére, amikor a régi sékelt váltották le. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely az antik időkben is forgalomban volt.

Az izraeli sékel értéke nagyjából 100 és 110 forint között ingadozik. Izrael nemzetgazdasága kiemelkedően modern és újításvezérelt, amelyet sokszor « high-tech nemzetnek » hívnak.

Az ország a high-tech szektor, az medicina, a agrotechnológia és a cyber security szegmensében világ topja.

Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági relációk vannak. Izraeli tőke érkeznek Magyarországra, főként a IT területen, és számos magyar utazó utazik Izraelt vallási, történelmi vagy kulturális okokból.

A sékel stabil valuta, bár természetszerűleg érzékeny a régió geopolitikai helyzetére.

Japán jen (JPY)

A japán jen a nemzetközi kereskedelem egyik kulcs tartalékdevizája és a harmadik legkereskedettebb deviza a dollár és az euró után. A jent 1871-ben vezették be a Meiji-megújulás részeként, amikor Japán kinyitotta kapuit a világ előtt.

A jen értéke általában kettőöt-három forint körül alakul, ami azt jelenti, hogy 100 JPY hozzávetőleg 250 és 300 forintot ér.

Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, modern technikával, autóiparral és elektronikai iparral. A jen kurzusát erősen formálja a Bank of Japan jegybanki politikája, amely hosszú évek óta alacsony kamatokkal kíván ösztönözni a közgazdaságot.

Magyarország számára Japán jelentős szövetséges, különösen az autóipari befektetések terén – gondoljunk csak a Suzuki győri üzemére, amely tízezreknek ad munkát. A jen állandósága és világszintű elfogadottsága miatt sokan használják invesztícióként is.

Japán turisztikai célpontként is egyre vonzóbb a magyarok részéről.

Thai baht (THB)

A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek története több mint 700 évre eredeztethető. A modern baht valutát 1928-ban vezették be jelenlegi változatában. A « baht » szó maga egy mértékegységet jelöl, amely nagyjából tizenöt grammot jelent.

1 THB értéke körülbelül 10 és 12 forint között mozog. Thaiföld a legelső számú úti cél a magyar turisták között – minden évben tízezernyi utaznak az thai királyságba csodálatos tengerpartjai, gazdag kultúrája és vonzó árai miatt.

Bangkok, Phuket, Koh Samui és egyéb thai célpontok kedveltek a magyar vakációzók körében. A baht kurzusa viszonylag stabil, noha természetesen válaszol a utazási szektor hullámzásaira, amely Thaiföld gazdasági életének meghatározó ágazata.

Figyelemreméltó, hogy Thaiföldön rendkívül fejlett a valutaváltási rendszer, és jellemzően jobb árfolyamot lehet kapni a helyszínen, mint Magyarországon.

Számosan tanácsolják, hogy csekélyebb mennyiséget vigyünk, és a többit már helyben váltsuk bahtba. A thai közgazdaság lendületesen halad, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik meghatározó gazdasági ereje.

Összegzés

A valuták terepe sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kicsi, nyitott gazdaságként funkcionál, alapvető az árfolyamok ismerete és követése.

A forint árfolyama közvetlenül befolyásolja életkörülményeinket, a vásárlóerőnket és pénzügyi opcióinkat.

Néhány gyakorlati tanács: minden esetben ajánlott egybehasonlítani a pénzváltók árfolyamait, mielőtt elmegyünk. A bankok és a légikikötői váltóhelyek tipikusan kevésbé előnyös árfolyamot adnak, mint a belvárosban lévő váltóhelyek.

Ajánlott még limitált összeget bankóban hozni, és a maradékot már a desztinációban bankkártyával felvenni vagy konvertálni.

Gyakran a kártyával történő fizetés a legjobb lehetőség, de állandóan nézzük át a határon túli tranzakciók díjait.

A forint perspektívája számos tényezőtől függ: a magyar nemzetgazdaság performance-ától, az inflációs ráta változásától, a központi bank politikájától és természetesen a nemzetközi gazdasági környezettől.

Az euró implementálása még mindig lehetőség, de ennek dátuma még nem világos.

Összességében a pénzügyi műveltség része, hogy megértsük: a valuták nem pusztán papírfecnik vagy kijelzőn látható értékek, hanem közgazdaságok, nemzetek és emberek milliónak hétköznapjait formáló eszközök.

Tanácsos figyelni az valuták értékét, megérteni a tendenciákat, és megfontoltan tervezni külföldi útjainkat és financial döntéseinket.